Tézisek

Description
Tézisek

Please download to get full document.

View again

of 13
All materials on our website are shared by users. If you have any questions about copyright issues, please report us to resolve them. We are always happy to assist you.
Information
Category:

Health & Lifestyle

Publish on:

Views: 12 | Pages: 13

Extension: PDF | Download: 0

Share
Tags
Transcript
  Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Doktori Iskola Pedagógiatörténeti Doktori Program PhD disszertáció tézisfüzet Garai Imre Az Eötvös Collegium, mint a tanári elitképzés m ű helye. A Báró Eötvös József Collegium 1895–1950 közötti története. Témavezet ő : Prof. Dr. Németh András, tanszékvezet ő  egyetemi tanár A bíráló bizottság tagjai: Elnök: Prof. Dr. Donáth Péter, egyetemi tanár Hivatalosan felkért bírálók: Prof. Dr. Kéri Katalin, egyetemi tanár Prof. Dr. Szabolcs Éva, egyetemi tanár A bizottság titkára: Dr. habil. Lénárd Sándor, egyetemi adjunktus A bizottság további tagjai: Prof. Dr. Karády Viktor, egyetemi tanár Prof. Dr. Nagy Péter Tibor, egyetemi tanár Dr. Paska Rudolf, tudományos segédmunkatárs 2014  2 I. A doktori disszertáció tárgyának bemutatása, a témaválasztás indoklása 1   Az Eötvös József Collegium neve a hazai értelmiség egy részének körében ismer  ő sen hangzik, hiszen egykori tagjai közül számos tudományterületen kerültek ki neves tudósok, kiváló tanáregyéniségek. Történetér  ő l, a hazai fels ő oktatásban játszott szerepér  ő l azonban csak keveset lehet tudni, mivel egy kísérletet leszámítva, 2  átfogó munka nem született ebben a kérdésben. Doktori dolgozatomban az intézet neveltjeként e hiátus pótlására vállalkozom. A magyar középiskolai tanári professzió fejl ő désének kérdésével az elmúlt évtizedben számos munka foglalkozott (  Németh , 2002;  Németh , 2004;  Ladányi , 2008;  Keller  , 2010), a szerz ő k mindegyike megemlítette ugyan az intézetet, de nem tisztázta a professzió fejl ő désében játszott szerepét. Meggy ő z ő désem, hogy az Eötvös Collegium kialakulásának és m ű ködési elveinek bemutatása révén ez a kérdés is új kontextusba helyezhet ő . A tanári szakma intézményesülése, ugyanis épp az internátus létrehozásának id ő szakában jutott nyugvópontra: 1899-re alakult ki a tanárképzés új struktúrája a budapesti egyetem bölcsészeti karába beolvadó tanárképz ő  intézet és az Eötvös Collegium létrehozásával. Az egyetemi tanárképz ő  szemináriumok és a tanárképz ő  intézeti tagság mellett a szerencsés kiválasztottak a Collegiumban nyerhettek saját szakterületükön magasabb kvalifikációt. Noha az új internátus független intézetként m ű ködött, képzési rendszere mégis inkább kiegészítette az egyetemi stúdiumokat. Az 1924: XXVII. tc. 1–9. § lényegében ezt a rendszert terjesztette ki az ország többi tudományegyetemére is, tehát az 1899-ben kialakult struktúra 1949-ig alapvet ő en meghatározta a középiskolai tanárképzést ( Garai , 2011. 199–202.). Tanulmányomban bemutatom a Collegium történetét feltáró kutatás módszereit a f  ő  bb forráscsoportokkal együtt, a disszertáció szerkezeti felépítését, illetve néhány kutatási eredményt is az olvasó rendelkezésére bocsátok. Reményeim szerint doktori dolgozatommal nem csupán hazai neveléstörténetünk e hiányzó területét pótlom, de a magyar tanárképzés fejl ő désének történetét is kiegészíthetem „ a   magyar École Normale Supérieure ”  bemutatásával. Mindezt olyan módon teszem, hogy a Collegium mai diákságában, az intézmény múltjával kapcsolatban felmerül ő  f  ő  bb kérdéseket (f  ő iskolai jellege, 1919-es, 1950-es megszüntetése) is tisztázom a források segítségével. 1  Dolgozatom megjelent: Garai Imre (2013): Az Eötvös Collegium, mint a tanári elitképzés m ű helye (egy doktori kutatás folyamata). In: Gabriella Baska, Judit Heged ű s and Attila Nóbik (szerk.):  A neveléstörténet változó arcai. A múlt értékei, a jelen kihívásai és a jöv ő  . ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 41–51. 2  Kosáry Domokos vállalkozott rá, hogy a Collegium els ő  generációinak történetét összefoglalóan megírja. Munkája számos tekintetben segítette a kutatás befejezését és dolgozatom elkészítését (  Kosáry , 1989. 9–40.).  3 II. A kutatás módszerei, f  ő bb forráscsoportok, a dolgozat szerkezete A Collegium történetét részben Kosáry Domokos javaslatának megfelel ő en, részben a köztörténet és az intézmény bels ő  történetének f  ő  bb csomópontjait egybef  ű zve hét alkorszakra osztottam. 3  A korszakhatárok kijelölését részben a collegista generációk váltása, részben az intézmény képzési rendszerében tetten érhet ő  paradigmaváltások adták, de természetesen szerepet játszottak benne a politikai változások is, amelyek alól a Collegium nem vonhatta ki magát. Ezek az alkorszakok a dolgozatban egy-egy fejezetet adnak, valamennyi bels ő  szerkezete egységesen épül fel öt vizsgálati dimenzió mentén. Az els ő  dimenziót a felvett és az intézetb ő l elutasított hallgatók leíró statisztikai elemzése adja. A vizsgált id ő tartam alatt összesen 1204 hallgató vált a Collegium tagjává, 4  míg 1692 hallgató jelentkezését elutasították. Utóbbi csoport tagjai közül 368 f  ő nek csak a neve ismert, semmilyen egyéb adat nem áll rendelkezésre személyükkel kapcsolatban, így az elemzésbe a fennmaradó 1324 f  ő t vontam be, akiknek személyi anyagai hozzáférhet ő ek. 5  Kende Gábor és Kovács I. Gábor tanulmányaihoz (  Kende  és  Kovács , 2011a. 75–97.;  Kende  és  Kovács , 99–199.) hasonlóan dolgozatomban feltárom mindkét csoport születési helyének területi (régiós, megyei illetve településtípusonkénti bontásban), felekezeti megoszlását, középiskoláik típusait, hallgatni kívánt szakterületeiket, a törvényes gyám foglalkozásán keresztül társadalmi státuszukat a felvétel, illetve az elutasítás pillanatában, továbbá tanulmányi sikertelenségük, illetve felvételi  pályázatuk elutasításának indokait. A társadalmi státusz megállapításához a Nagy Péter Tibor által digitalizált 1930. évi népszámlálási kérd ő ív foglalkozási és vállalkozási statisztika f  ő  és alkategóriáit használtam fel (  Nagy , 2010). A kérd ő ív kiválasztását két tényez ő  indokolja: kategóriarendszere kifinomultabb, mint a 19. századi, vagy 20. század eleji kérd ő íveké, illetve 1930 nagyjából egyenl ő  távolságra fekszik az intézet alapításának és megszüntetésének id ő  pontjától is, így a collegisták, illetve az elutasítottak személyi adatainak felvétele ebben a rendszerben jól összehasonlíthatóvá teszi a 19. század végi, illetve 20. század közepi társadalmi változásokat is. A társadalmi változások, nagyobb korszakokban való vizsgálata (dualizmus, a két világháború közötti, 1945-1950 id ő szakok) igen nehézkessé tenné kimutatni, hogy a piaci szerkezet módosulására (1924: XI.; 1934: XI.; 1948: XXXIII. tc.), 3  Ezek a következ ő k: 1895–1910, 1911–1918, 1919–1927, 1928–1935, 1936–1944, 1945–1948, 1948–1950. 4  Személyi anyagaik megtalálhatóak az MDKL 1. doboz 1. dosszié 1. csomó–23. doboz 25. dosszié 70. csomó  jelzet alatt. 5  Személyi anyagaik az MDKL 24. doboz 26. dosszié 1. csomó – 33. doboz 49. dosszié 58. csomó jelzet alatt találhatóak.  4 illetve a politikai és társadalmi változásokra hogyan reagáltak az intézmény vezet ő i. Ezekben a kisebb id ő szakokban, viszont a rekrutáció finom változásai jól nyomon követhet ő ek. Így meggy ő z ő désem szerint szükséges a hét alkorszakra történ ő  társadalmi vizsgálat használata. A vizsgálat második és harmadik dimenzióját, amelyek egymással szorosan összefüggenek, valamennyi alfejezet esetében a Collegium vezetésének személyi összetétele, a curátorok, igazgatók, 6  illetve a tanári kar tagjainak, illetve a képzési célok feltárása adja. 7  Ezzel összefüggésben vizsgálom, hogy a collegisták közül a seniori státusz elnyerésével mely növendékeket vonták be a tanári kar munkájába. 8  A képzési paradigma 1927–1928-ban, illetve 1948 júniusában alakult át. Ezek feltárásában a Collegium tanári karának változásai mellett a tanári értekezletek jegyz ő könyvei, 9  illetve a tanórákról készített tanári jelentések szolgáltatnak forrásokat. 10  A negyedik dimenziót a Collegium a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériummal (továbbiakban VKM), mint felettes hatósággal, illetve a budapesti (1920-tól Pázmány Péter) tudományegyetem bölcsészettudományi karával, valamint a Tanárképz ő  Intézettel való kapcsolatainak elemzése adja. Az intézet nem vonhatta ki magát a politikai változások alól, a közélet átrendez ő dése igen gyakran érintette a Collegium pozícióit is. Az egyetemmel, illetve a Tanárképz ő vel való kapcsolatai pedig arra világítanak rá, hogy a sajátos, a magyar fels ő oktatásban egyedülálló intézmény autonómiáját a tanárképzés korábban létrejött szerepl ő i hogyan próbálták meg rendre korlátozni, vagy megszüntetni. Ehhez forrásokat részben a Magyar Országos Levéltár K. 636,  11  K592, 12  illetve XIX-I-1-h. szekcióinak 6  MDKL 38. doboz 63. dosszié–40. doboz 67. dosszié. Bartoniek Géza, Gombocz Zoltán, Szabó Miklós igazgatók személyi anyagai, levelezései. 7  Az 1895–1950 közötti rendes, kinevezett tanárok személyi anyagai az MDKL 40. doboz 70/1–40. doboz 71/11. dosszié jelzetek alatt találhatóak. Az 1945 utáni tanárok anyagai pedig az MDKL 41. doboz 73/a. dosszié alatt található. 8  A seniori helyek adományozására vonatkozó anyagok megtalálhatóak az MDKL 47. doboz 85. dosszié alatt. 9  MDKL 54. doboz 102/a–d. dosszié. Az Eötvös Collegium tanári karának gy ű léseir  ő l készült jegyz ő könyvek, 1897–1950. 10  MDKL 52. doboz 101/a. dosszié – 54. doboz 101/10/b. Az Eötvös Collegium tanárainak jelentése a collegiumi órákról, 1895–1950. 11  MOL K 636. 49. doboz, 25. tétel (1919)–1024. doboz, 44–1. tétel (1942–1944–1). Az Eötvös Collegium ügyei 1919–1944 között. 12  MOL K592. 143. csomó, 18. tétel (1920)–193. csomó, 13. tétel (1922). Az Eötvös Collegium ügyei 1920– 1922 között. Ebben az id ő szakban a Collegium az 1919-es megszüntetését követ ő en a Középiskolai ügyosztályhoz tartozott. Csak 1923-at követ ő en került ismét vissza a IV., Egyetemi és f  ő iskolai ügyosztályhoz, ahol alapításától fogva foglalkoztak ügyeivel.  5 Eötvös Collegium fondjai, 13  illetve az intézet saját levéltárában található források szolgálnak. 14  A vizsgálat ötödik dimenzióját minden alkorszak esetében a Collegium bels ő  életének változásai adják. Ezekben az alfejezetekben ismertetem a Collegium diákságának szokásait, illetve ezek változásait, a bels ő  önkormányzati rendszert, 15  az intézetben jelenlev ő  külföldi állampolgárságú hallgatókat, akik színesítették a képzési rendszert és a diákéletet, 16  továbbá a  belföldre és külföldre tett tanulmányi kirándulásokat, ösztöndíjakat, amelyek ugyancsak integráns részét képezték a Collegium tanulmányi rendszerének. 17  A levéltári forrásokon kívül Paksa Rudolf érvelését elfogadva, az intézet egykori növendékeinek visszaemlékezéseinek olvasását követ ő en magam is arra a következtetésre jutottam, hogy e munkák felhasználása nélkül nem lehet a Collegium történetét megírni (Vö.  Paksa , 2004. 129.). Így a vizsgálatnak ehhez a szegmenséhez felhasznált szépirodalmi alkotásokat, 18  memoárokat, 19  ütköztetem a levéltári forrásokkal abban a reményben, hogy így a történeti valóságról teljesebb kép nyerhet ő , hiszen ezek a forrástípusok részben ellen ő rzik, részben kiegészítik egymást. A hét alfejezet, kiegészülve az intézmény el ő történetével ( Garai , 2011. 176–202.)  bemutatja a magyar középiskolai tanári professzió fejl ő dése mellett egy tanári elitképz ő  internátus képzési céljait, tanári karának változásait, illetve a fordulatokban b ő velked ő  19–20. századi magyar történelem viszonyai közötti m ű ködését. Megítélésem szerint ebben az elrendezésben az egyes alkorszakokról átfogóbb kép nyerhet ő , mintha ezeket a vizsgálat dimenziókat egy-egy nagy fejezetben ismertettem volna. Ez utóbbi megoldást egyébként az óriási mérték  ű  forrásanyag, a Collegium bels ő  történetének egymástól jól elkülöníthet ő  alkorszakai és a visszaemlékezésekb ő l kirajzolódó, ugyancsak elkülönül ő  id ő szakok sem tették volna célszer  ű vé. 13  MOL XIX-I-1-h. 112. doboz 90–3. tétel (1946–1947)– 1400–52/1950. (249. doboz). Az Eötvös Collegium ügyei 1946–1951 között. 14  MDKL 50. doboz 96/1–6. dosszié. VKM miniszterhez felterjesztések és miniszteri rendeletek, 1895–1945. MDKL 50. doboz 96/a/1–8. VKM miniszterhez felterjesztések és miniszteri rendeletek, 1945–1950. 15  MDKL 51. doboz 97/1–6. dosszié. A Collegium bels ő  életére vonatkozó iratok, 1895–1949. MDKL 51. doboz 97/a. dosszié. A Collegium bels ő  életére vonatkozó iratok, 1945–1950. 16  MDKL 34. doboz 50. dosszié–35. doboz 52. dosszié Külföldi állampolgárságú vendéghallgatók a Collegiumban, 1895–1948. 17  MDKL 36. doboz 55–56. dosszié. Belföldi és külföldi tanulmányutak, ösztöndíjak iratanyagai 1895–1948. 18  A számos szépirodalmi alkotásra egy-két példa: Kuncz Aladár (1975): Fekete kolostor. (Feljegyzések a francia internáltságból.) Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest. Laczkó Géza (1938): Királyhágó. Regény. Grill Károly Könyvkiadó Vállalata, Budapest.; vagy Szabó Dezs ő  (1965): Életeim. I–II. kötet. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest. 19  A számtalan visszaemlékezésre néhány példa: Bassola Zoltán (1998): Ki voltam… Egy kultuszminisztériumi államtitkár vallomásai. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest., Fodor András (1991): A kollégium. Napló, 1947–1950. Magvet ő  Kiadó, Budapest., Kucsman Árpád (2006): Egy kémikus a régi Eötvös Collegiumban. ELTE Eötvös József Collegium – Pet ő fi Irodalmi Múzeum, Budapest.
We Need Your Support
Thank you for visiting our website and your interest in our free products and services. We are nonprofit website to share and download documents. To the running of this website, we need your help to support us.

Thanks to everyone for your continued support.

No, Thanks