Egy félbemaradt mártíromság nyomában: Bikszárdy Vince és a Horthy Gárda elfeledett története (In: A Közép-Európaiság dícsérete és kritikája. Pozsony, Kalligram Könyvkiadó, 2013)

Description
Egy félbemaradt mártíromság nyomában: Bikszárdy Vince és a Horthy Gárda elfeledett története (In: A Közép-Európaiság dícsérete és kritikája. Pozsony, Kalligram Könyvkiadó, 2013)

Please download to get full document.

View again

of 16
All materials on our website are shared by users. If you have any questions about copyright issues, please report us to resolve them. We are always happy to assist you.
Information
Category:

Astronomy

Publish on:

Views: 5 | Pages: 16

Extension: PDF | Download: 0

Share
Tags
Transcript
  599 SIMON ATTILA 1 Egy félbemaradt mártíromság nyomában: Bikszárdy Vince és a Horthy Gárda elfeledett története   1992 óta kezdetben június elején majd az utóbbi időkben április 24-én minden évben egy viszonylag kis létszámú csoport gyülekezik a pozsonyi Szent András temetőben, hogy az ott nyugvó Bikszárdy Vincére emlékezzenek. A sír, amely mellett gyülekez-nek, a szocializmus évtizedeiben teljesen elhanyagolt volt, a család feltehetően nem látogatta, ám síron található síremlék a műemlékvédelmi hivatal védettsége alatt áll. Bár maga a sírkő egyszerű, kissé robusztus alkotás, a rajta lévő fehér márvány dom-bormű, amely az elhunyt arcképét ábrázolja, azért jelzi, hogy a síremlék állításakor Bikszárdy személyének viszonylag nagy fontosságot tulajdonítottak. A megemlékezések évről-évre hasonló koreográfia alapján zajlanak. Központi szereplőjük a pozsonyi magyar szubkultúra egyik sajátos – egyben meglehetősen ellentmondásosan megítélt – alakja, Zilizi Tivadar, aki a megemlékezések szóno-kaként alapvető információkkal látja el a jelenlévőket (sőt a sajtónak köszönhetően a szélesebb közvéleményt is) Bikszárdyról. Zilizi volt az, aki amatőr kutatóként meg-próbálta feltárni a Bikszárdy-ügy hátterét, s aki a megemlékezések szervezésével és a szlovákiai magyar sajtóban itt-ott elhelyezett írásaival megpróbálja megteremteni annak kultuszát. Az persze már más kérdés, hogy az általa kommunikáltak nem mindenben felelnek meg a valóságnak, sőt a sírnál évről-évre elmondott történetek olykor egymással is ellentmondásba kerülnek. Igaz, ez elsősorban nem Zilizi Tivadar hibája, hanem a történetírásé, amely ennek a feledésbe merült pozsonyi magyarnak a történetét a mai napig nem dolgozta fel kellő módon. 2 1 Selye János Egyetem, Történelem Tanszék (Komárom).2 Bikszárdy Vince halálával kapcsolatban eddig Martin Hetényi és Simon Attila munkái közöltek adatokat. Vö. Hetényi, Martin: (Zjednotená) Maďarská strana na Slovensku 1939–1945 . UKF, Szarka_6 jul 2013 indd 599 Szarka_6 jul 2013.indd 599 2013 07 06 18:18:01 2013.07.06. 18:18:01  600 Bikszárdy Vince portréja A jelen tanulmányban részben ezt a hiányt akarom pótolni, bár nem törek-szem Bikszárdy teljes élettörténetének a feltárására. Csupán arra a mozzanatra összpontosítok, amely Bikszárdyt fontos személyiséggé avatta, s amely miatt ma a pozsonyi magyarság mártírjának glóriá- ját fonják feje fölé. Ez az esemény pedig nem más, mint Bikszárdy halála. Bikszárdy Vince életével kapcsolatban Zilizi a következőket írja: „1894. június 2-án született Pozsonyban. Négy közép-iskolai osztály elvégzése után 1913-ban a monarchia elit iskolájába, a tengerészeti kadétiskolába vonult be. A világháború alatt számos hősi csatában helytállt, bá-torságát három magas kitüntetéssel jutalmazták. A szerencsétlen sorsú Szent István csatahajó katasztrófájakor lélekjelenlétével mentette meg számos tengerészbajtársa életét! Családja, barátai körében mindig szeretett visszaemlékezni a tengerészetre, bizonyítva, hogy a magyar tengerész soha nem tagadja meg önmagát, ha a régi ma-gyar tenger megfogja a lelkét. A civil életbe visszatérve is kötelességtudás és szak-tudás jellemezte. Az Atlon moziban operatőrként dolgozott, s a mai Szabadság-tér közelében, az akkori Kutik utcában lakott családjával.” 3  Ettől többet nem is nagyon tudni róla, hacsak azt nem, hogy már fiatalon bekapcsolódott a pozsonyi magyar pártpolitikába, és 1923-ban az Országos Keresztényszocialista Párt (OKP) 2. kong-resszusán, az akkor épp a harmincadik életévébe lépő vasmunkást a párt 120 tagú országos elnökségébe választották. 4  Pozsonyban, ebben az akkor még német–ma-gyar többségű és katolikus elkötelezettségű városban az őslakos-koncepció talaján megszerveződő OKP jelentős szerepet töltött be, hiszen a magyarok mellett a ma-gyar állameszméhez hű helyi németek, illetve a szlovákok egy részének a bizalmát is bírta. Ennek köszönhetően, a magyarság rémisztően gyors statisztikai fogyásának Nitra, 2011. 66–68; Simon Attila: Küzdelem a városért. Pozsony és a pozsonyi magyarok 1938–1939-ben . Kalligram, Pozsony, 2011. 136–139.3 Zilizi Tihamér: Emlékezés Bikszárdy Vincére. Pozsonyi Polgár Info . http://www.pozsony.polga-rinfo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=238 (2012-12-07) 4 Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919–1936  . Fó-rum Kisebbségkutató Intézet–Lilium Aurum Könyvkiadó, Somorja–Dunaszerdahely, 2004. 48. sz. dokumentum. 231. Szarka_6 jul 2013 indd 600 Szarka_6 jul 2013.indd 600 2013 07 06 18:18:01 2013.07.06. 18:18:01  601ellenére (hiszen 1930-ban hivatalosan már csak a város lakosságának 15%-át alkot-ták  5 ), 1931-ig valamennyi községi választást a keresztényszocialisták nyerték meg. Bikszárdy ugyan a párt országos politikájában nem játszott komolyabb szerepet, de a pozsonyi városi pártszervezetnek végig aktív tagja volt, amelynek jutalmául az 1938. június 12-i községi választásokon a pártlista hetedik helyén szereplő 6  mun-kást városi képviselővé választották. A képviselőtestület tagjává azonban mégsem  válhatott, mivel a kormányzat addig húzta-halasztotta az ellenzéki többségű testület összehívását, amíg annak lehetőségét a Csehszlovák Köztársaság szeptemberben ki-csúcsosodó válsága véglegesen elsodorta. 7 Az első bécsi döntésben, a pozsonyi magyarok nagy csalódására, Pozsonyt Szlo- vákiának ítélték. 8  Mivel a tömbmagyar területek Magyarországhoz kerültek, így a szlovenszkói magyarság életében és az Egyesült Magyar Párt (EMP) itt maradt részében is jelentősen megnövekedett Pozsony és a pozsonyiak szerepe. A kényszer-ből újjászervezett Magyar Párt élére Esterházy János került, akinek a munkáját egy 5 tagú direktórium (Aixinger László, Cotelly János, Florián János, Kontsek György, Neumann Tibor) segítette, a bővebb pártvezetést pedig egy 20 tagú testület alkotta. 9  Ebben a testületben – amelybe jórészt csak pozsonyiak kerültek be – Bikszárdy is helyet kapott. Fontosabb szerepe azonban sem az országos, sem a városi pártszerve-zetben nem volt.Abban, hogy Bikszárdy alakja ma Pozsony magyar mártírjaként jelenik meg, kétség kívül halálának tragikus körülményei játsszák a fő szerepet. 1939. április 23-án ugyanis a pozsonyiak kedvenc kirándulóhelyéről, a Vaskutacskától a város felé tartó magyarokat a Hlinka Gárda (HG) fegyveresei vették őrizetbe. Amíg azonban a letartóztatottak többségét még aznap szabadon engedték, Bikszárdy Vincét más-nap reggel holtan találták a HG főparancsnokságának fáskamrájában. Halálának körülményei máig nem tisztázottak. A tisztázatlan kérdések közül az első, hogy mi olyat csináltak Bikszárdyék 1939. április 23-án, ami a Hlinka Gárda általi őrizetbe  vételükhöz vezetett. Második pedig az, mi történt a HG épületében, s hogyan hunyt el Bikszárdy. A következőkben erre a két kérdésre próbálok választ adni, s röviden foglalkozni kívánok a Bikszárdy halálát követő eseményekkel is. 5 Pozsony etnikai viszonyainak változását illetően lásd Szarka László: Pozsony etnikai változásai és a városi közigazgatás a két világháború között. In: Czoch Gábor (szerk.): Fejezetek Pozsony történetéből magyar és szlovák szemmel.  Kalligram, Pozsony, 2005. 401–419. Valamint Tišliar, Pavol: Etnická a konfesionálna skladba obyvateľov Bratislavy v poslednej štvrtine 19. a v prvej polovici 20. storočia. Bratislava. Zborník múzea mesta Bratislavy  . Zv. XXI. 2009. 53–69.6 Az Egyesült Magyar Párt jelöltlistáját lásd Új Hírek , 1938. június 1.7 Az 1938-as pozsonyi választásokkal kapcsolatban bővebben lásd Simon (2011) i. m.8 Pozsony hovatartozását kísérő diplomáciai és városi küzdelmekről bővebben lásd Simon Attila: Adalékok Pozsony történetéhez. Pozsony kérdése az 1938-as magyar – csehszlovák határvita során. Századok  2011, 6. sz. 1455–1473. 9 Slovenský národný archív, Bratislava (SNA), fond Ministerstva vnútra (f. MV), k. 3, 407/1938. Szarka_6 jul 2013 indd 601 Szarka_6 jul 2013.indd 601 2013 07 06 18:18:02 2013.07.06. 18:18:02  602  Majális vagy katonai gyakorlat?  A már említett Zilizi Tivadar Bikszárdyról jegyzett megszólalásaiban a következőkép-pen írja le Bikszárdy letartóztatását. Aznap a Magyar Párt „a kedvelt kirándulóhelyre, Vaskutacskára hívta majálisra a pozsonyi magyar közönséget.” 10  Majd ezt követően „az előzetesen bejelentett vasárnapi kivonulásnak közel kétezer résztvevőjét – a vö-rös hidat elhagyva – két oldalról, s a magaslatokról is Hlinka-gárdisták fogták közre (egyesek szerint ukrán Szics-gárdisták is lehettek, kikben forrt a bosszú, mert Kár-pátalja visszatértével kiszorultak onnan.) A kelepcébe a magyar csapat mit sem sejtve egyszerűen besétált! Állítólag Peéry Rezső, s más ismert vezető személyiségek is ott  voltak, de a hivatalos felszólításra Bikszárdy jelentkezett vezetőként. Őt az egyenru-hások elvezették, a meghunyászkodott magyar tömeget pedig szétoszlatták.” 11  E fenti leírás nyilvánvalóan nem állja meg a helyét, s jól érzékelhető az is, hogy szer-zőjének fejében több egymástól független történés állt össze egyetlen eseménysorrá. Érezhető ugyanis benne a pozsonyi magyarság évente megszervezett máriavölgyi zarándoklatának az emlékezete, amelyek alkalmából tényleg ezrek vonultak végig a városon, s mentek ki a Pozsonyhoz közeli búcsújáró helyre, Máriathalba. 1939-ben erre – már Bikszárdy halála után – június 4-én került sor, amikor is a mintegy 4–5 ezer résztvevő, akik között a katolikus magyarok mellett protestánsok, zsidók, németek és szlovákok is voltak, Esterházy János pártelnök vezetésével vonult végig a városon. 12  Szintén felfedezhető a leírásban a Magyar Párt által szervezett népünne-pélyek emléke is. 1939-ben azonban a június 22-re a VAS pályára tervezett ünnepség nem valósulhatott meg, mivel a Tartományi Hivatal nem engedélyezte a megtartá-sát. 13  S végül megjelenik a leírásban annak az április 23-ai eseménynek több eleme is, amely a jelen írás tárgyát képezi.1939. április 23-án azonban Zilizi leírásával ellentétben nem tömegrendezvény-ről, s végképp nem bejelentett eseményről volt szó, s a majális kifejezés sem állja meg a helyét, hiszen a rendezvény korántsem a szórakozásról szólt, s azon csupán férfiak vettek részt. A kirándulás motívuma persze nem Zilizi találmánya, hiszen már az események valós idejében is feltűnt. Feltehetően a Horthy Gárda tényleges tevékenységének elfedésére és annak kihangsúlyozására szolgált, hogy felfegyverzett szlovák gárdisták és a békés magyar kirándulók álltak egymással szemben. Legalább is a pozsonyi magyar követség egy korabeli Budapestre küldött jelentésében a kö- 10 Zilizi Tivadar: Pozsony újkori mártírja. http://vilagom.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1155168 (2013-03-18)11 Zilizi Tivadar: Pozsony mártírja: Bikszárdy Vince. Itthon  2008, 4. sz. 40.12 SNA, f. MV, š. 16, 6174/1939. Arra, hogy a zarándoklaton zsidók is részt vettek egy 1944-es keltezésű német jelntés is felhívja a figyelmet. Vö. Bundesarchív Berlin, f. R 70-Slowakei/214, SA21.II.Wa/Zi. 13 SNA, f. MV, k. 15, 5499/1939. Szarka_6 jul 2013 indd 602 Szarka_6 jul 2013.indd 602 2013 07 06 18:18:02 2013.07.06. 18:18:02  603 vetkező olvasható: „Az Egyesült Magyar Párt pozsonyi helyi szervezete körülbelül 150 tagja megbeszélte, hogy 1939. április 23-án, vasárnap d.e. közös kirándulást rendez. A 150 taghoz útközben még körülbelül 150-en csatlakoztak, és így a város-ból mintegy 300-an indultak el a közös kirándulásra. Kint a város határában egypár tornagyakorlatot és menetelési gyakorlatot végeztek, majd 12 óra után csoportosan  visszaindultak a városba.” 14  A kirándulás szó használata annyiban mégis jogos, hogy a Hlinka Gárda lakta-nyájában, illetve az események utáni napokban a Magyar Párt központjában tett val-lomásukban több résztvevő – elsősorban azok, akik nem voltak mindenbe beavatva – maga is ezt a kifejezést használta. Elmondásuk szerint ugyanis miközben az előző napokban a Magyar Párt irodájában ügyeiket intézték, névre szóló meghívót adtak át nekik az április 23-án, vasárnap rendezendő közös kirándulásra . 15  Mások pedig – saját bevallásuk szerint – véletlenül kerültek a „kirándulók” közé: „Vasárnap reggel találkoztam egy nagyobb csapat magyar kirándulóval a Patrongyár mellett. Csat-lakoztam hozzájuk, s tovább mentünk Lamacsig. Lamacsnál testgyakorlatoztunk” – vallotta az eseményeket követően a Magyar Párt irodájában Hegedűs István főrévi autófuvarozó. 16  A torna- és menetgyakorlatok említése azonban jelzi, hogy koránt-sem szokványos kirándulásról volt szó. Nem véletlenül nevezte a néhány nappal ké-sőbb Budapesten megjelenő Pesti Hírlap  éjjeli leventegyakorlatnak az eseményeket. 17  Valójában azonban, ahogy a bejelentett majális és a közös kirándulás története, úgy az éjszakai leventegyakorlat verziója sem állja meg a helyét. Az április 23-i vaskutacs-kai események szálai ugyanis messzebbre, az ún. Horthy Gárda megszervezéséhez  vezetnek. Majális helyett – mint a források ezt minden kétséget kizáróan igazolják – pedig katonai célzatú gyakorlatozásáról volt szó, noha a gyakorlatozás résztvevői ezzel nem feltétlenül voltak teljesen tisztában. Az események megértése érdekében 1938 feszültségekkel teli nyaráig kell vissza-mennünk. 1938 Csehszlovákiában a nemzeti összezárkózás és etnikai elkülönülés  jegyében telt. Ennek keretén belül a különböző etnikumok egymás után fogalmaz-ták meg a közép-európai térség újrarendezését megcélzó – nem mellékesen egymás elképzeléseit kizáró – tervezeteiket. A német agresszió háborúval fenyegető árnyé-kában a dominanciáért folyó harcban egyre inkább előtérbe kerültek az erőszakos megoldások, ami különféle legális vagy féllegális félkatonai szervezetek létrejöttét  váltotta ki. Ilyen volt a szudétanémet Freiwilliger deutsche schutzdienst, 18  a szlovák 14 MNL (Magyar Nemzeti Levéltár), K-63, 456 cs. 1939, 65/4.15 SNA, f. Policajné riaditelstvo Bratislava (PR BA), k. 252, 213-399-2.16 SNA, MV, k. 15. 5499/1939. Maďarská sjednotená strana v Bratislave – nedovolené organizova-nie pochodov a cvičení.17 Pesti Hírlap  1939. április 27. 18 A Szudétanémet Párt félkatonai alakulata, amelyet 1938 májusában hoztak létre, s amelyet a csehszlovák kormányzat törvényes szervezetként ismert el. Egységei 1938 szeptemberében Szarka_6 jul 2013 indd 603 Szarka_6 jul 2013.indd 603 2013 07 06 18:18:02 2013.07.06. 18:18:02
Related Search
Similar documents
View more...
We Need Your Support
Thank you for visiting our website and your interest in our free products and services. We are nonprofit website to share and download documents. To the running of this website, we need your help to support us.

Thanks to everyone for your continued support.

No, Thanks